Montag

# 11

Nem számolható hányszor hallottuk gyerekként, ahogy az sem, hányszor mondjuk szülőként. Ugye mondták, meg mondjuk!?


Mert nem teszik, én meg nem értem. Jön szembe az utcán, tolja a babakocsit és köszönés (miről beszélek?), szemrebbenés nélkül az arcomba. Aztán hátrafordulván a kasszánál egy fiú. Bár már nem is annyira fiú, inkább fiatal férfi. Majd sorban a többi, egyre csak ásítozó emberek. Gombamód szaporodva, kéz nélkül - az óvodában helyreigazítás nélkül. Igaz, mit számít, majd a szülő otthon, ő sem mondja, akkor az óvónő miért szólna, falra hányt borsó! -gondolhatja, ha egyeltalán észreveszi, mert ni csak, ő is, eltakaró kéz nélkül...

Biztosan túl érzékeny vagyok, de javítson ki, aki úgy véli: teljesen helyén való az utcán/üzletben/patikában/bárhol, véletlen közelbe kerülő idegen, vagy épp ismerős arcába ásítani.


Ejnye fiam, hát tedd már a szád elé a kezed!

Régi, finom gesztus

Egy mókázós megjegyzés kapcsán került szóba, felszínre a minap ez a gesztus, ami a kalapviselés hiányával együtt eltűnt a mai gesztusnyelvből. Persze ha nincs kalap, nincs mit megemleni üdvözléskor.
Milyen kár!

forr.: jensmariaweber.de

Donnerstag

# 9

"Csont van a hasában."




Babát vár. Természetesen.

Montag

# 8

Praktika

Esett az eső, felázott a kert, a borsó viszont beérett, le kell szedni.
Mit tehetnék?
M ert utálok cipőről sarat vakarni int a nagyanyám, felhúzom emberem sok számmal nagyobb cipőjét/csizmáját, arra zacskót húzok és remélhetőleg képes leszek talpon maradni, mert rosszabb lesz ha a hátsó felem lesz sáros, mint ha a cipőm lenne...
No, hát így.

Freitag

# 7

-...rendben, utánanézek!
- Nem lesz jó! Utána nem nézünk semminek. A dolgok elé kell nézni lányom!

Dienstag

# 6

 A költözésről

"Ej lányom, öreg fát nehéz átültetni!"



Montag

# 5

Ismét hagyma.

Étvágygerjesztő.
Bár ezt mindenki tudja.

Amit rég nem tudhat, mert elfelejtette, az a hagymapakolás gyulladt, fájó fülre:
Apróra vágott hagymát gézlapba (szövetzsebkendő is jó, magam abba szoktam) hengerítve, hurka formára hajlítva a fül köré helyezni.
Csökkenti a gyulladást, így a fájdalmat.

Eddig kétszer haszáltam, kétszer vetettem be. Az orvos csodálkozott, hogy van még ember, aki emlékezik erre a régi, remek praktikára.
Nem emlékeztem, csak van egy remek könyvem, amit betéve ismerek...

Persze a fül nem játék, nem vicc, orvosnak mindenképp látnia kell!
Tehát először az orvos, aztán a pakolás.

Freitag

#4

A hagyma.


Vörös, lila, új, schalotte, mindegy, csak nyers legyen!
Torokfájásra, megfázásos tünetekre fogyasztva valahányszor enyhültek a gócok. Másnapra el is múltak.

A fogmosásos poénokat most hanyagoljuk. Köszönöm.